Opel történelem

Töretlen sikerek több, mint 150 éve!

 » A varrógéptől az autómobilig  1838 - 1900
 » A nagy lehetőség  1900 - 1910
 » Újra a színen   1910 - 1920
 » A RAK-kaland   1920 - 1930
 » A harmincas évek  1930 - 1945
 » A háború után   1945 - 1960
 » Európai ízléssel   1960 - 1970
 » Tipikusan Opel   1970 - 1980
 » A népszerűség tetőfokán   1980 - 1995
 » Csúcsmodellek   1995 - 2000
 » Napjainkban - Határtalanul   2000 -















 



A varrógéptől az autómobilig


01Az Opel autómárka gyökerei 1838-ig vezetnek vissza a Németországi Rüsselsheim városába, mely Adam Opel szülőhelye. Fiatalemberként Opel beutazta egész Európát, és Párizsban járva megismerkedett a varrógépgyártás rejtelmeivel. Adamot, Georgot és az ifjabb Phillip Wilhelmet olyannyira megbabonázta a varrógép csodája, hogy egy istállóból átalakított műhelyben önálló vállalatot alapítottak 1862-ben. A második Opel generáció, Adam öt fia, Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich és Ludwig örökölte apja tehetségét és hitét, amit közel egymillió varrógép meg két és fél millió bicikli jelzett szerte a világon. Ám az igazi kihívást számukra az a konstrukció jelentette, melyet Friedrich Lutzmann alkotott 1893-ban. Lutzmann egyike volt annak a néhány személynek, aki minden segítséget nélkülözve kifejlesztett egy automobilt. A Pfeil nevű modell nagy sikert aratott egész Németországban, és az Opel testvéreknek is ez a típus keltette fel az érdeklődését. Az öt fiú hosszan tanulmányozta az utazás eme új módját, és lenyűgözte őket a Lutzmann autó jó teljesítménye. Mint tapasztalt kerékpárgyártók, csodálták mindazokat a leleményes és szokatlan módszereket, ahogy a mester kihasználta a golyóscsapágyak előnyeit. Úgy vélték, hogy pangó rüsselsheimi üzemüket egyedül az automobilgyártás kelthetné életre, ezért igyekeztek minél hamarabb felvenni a kapcsolatot Lutzmann-nal. Egy előzetes szerződés formájában hamar megegyezésre is jutottak, s 1897 végén Lutzmann áttette székhelyét Rüsselsheimbe.

02A következő év végére Lutzmann és emberei elkészültek a Lutzmann-rendszerű Opel-Patent-Motorwagen prototípusával, és 1889 elején már piacra is dobták az első autókat. Így tehát 1899 úgy vonult be a történelembe, mint az első év, amikor Opel automobilokat értékesítettek: ekkor szám szerint tizenegy gépkocsit adtak el. Az első Opelek motorja mindössze 1500 cm3-es volt, 4 lóerő teljesítménnyel. Az automobilok építése során új megoldások és technikák bevezetésére is sor került. Lutzmann és az Opel fivérek kéthengeres motort is építettek, amely már egy nagyobb autó erőforrása is lehetett, 45 km/h végsebességgel.
1900 elején a nürnbergi bemutatón négy új Opel modellel képviseltették magukat a gyártók. De a többi automobilt látva az Opel testvéreknek rá kellett döbbenniük, hogy a formatervezés terén még mindig elmaradtak a legújabb irányvonaltól. Ám az autógyártás így is felemésztette a család jövedelmének nagy részét, ezért egy időre kénytelenek voltak felhagyni vele. Abban az évben huszonnégy jármű gördült ki a rüsselsheimi üzemből.

A nagy lehetőség

03Sikertelen indulásuk ellenére az Opel testvérek nem vesztették el az automobilüzletbe vetett hitüket. A párizsi autószalonon fölmérték a francia gyártók modelljeit, majd megegyeztek Louis Renault-val, hogy 1902-től Németország egy részére megkapják a kizárólagos képviseleti jogot. Ezenkívül még egy francia cég, a Darracq and Cie képviselőivel is megállapodást kötöttek, amely nagy lehetőségeket rejtett magában. Ezáltal az Opel fivérek lettek a Darracq németországi és ausztria--magyarországi ügynökei. Németországban kedvezően fogadták a kényelmes és minőségi Darracq autókat. A modern, tengelymeghajtású, egyhengeres, 8 LE-s kocsit egy év elteltével már továbbfejlesztették. A testvérek ezután sem tétlenkedtek, s a kéthengeres Darracq-terv adaptációjára támaszkodva teljes egészében saját gyártmányt alkottak. A 10/12 LE-s típust a frankfurti autóversenyen a négyszemélyes, könnyű autó kategóriájában győztessé nyilvánították. Nem sokkal később megjelent a 12/14 LE-s, duplasoros, állómotoros, majd a 20/24 LE-s modell is.
A saját, illetve Opel-Darracq modelleket gyártó családi vállalkozás 1904-ben már elismerten jelen volt az automobilüzletben. 1905-től kezdve hihetetlen gyorsasággal követték egymást a különböző modellek. A legnépszerűbbek a Darracq által inspirált háromsebességes, kormányváltós, egy- és kéthengeres, kisméretű autók voltak, amelyeket már akkor népautóként emlegettek. De a tehetősebb vásárlók igényeinek kielégítésére készültek nagykategóriás modellek is, mint az Opel Touring Car. Az Opel fivérek leginkább a nagy érdeklődéssel kísért nemzetközi autóversenyekre fejlesztettek ki egy-egy új típust. A kísérletek középpontjában a teljesítmény növelése, a gáz-, fék-, tengelykapcsoló pedálok, a kézifék- és sebességváltó karok célszerűbb elhelyezése, s természetesen a lehető legnagyobb végsebesség elérése állt.
A kisszériás termelésnek köszönhetően lehetőség volt egészen speciális rétegmodellek konstruálására is. Így született 1909-ben az Opel Doktorwagen, kifejezetten körorvosok számára. A seregnyi technikai újítást felvonultató, rossz utakra tervezett autóra már magas peremű, levegővel töltött gumiabroncsok kerültek.

Újra a színen

04Az Opel gyárban 1911-ben pusztító tűzvész, majd az ezt követő első világháború sem akadályozhatta a munkát, melynek eredményeképpen 1916-ban megszületett az első hathengeres Opel. 1919-ben egy új modell készült a rüsselsheimi gyárban, a 8/25-ös típus, melyet egy évvel később a 8/25-ös Opel Torpedo követett. Henry Fordnál tett látogatását követően Wilhelm Opel arra a következtetésre jutott, hogy kizárólag kis költségekkel és új technológiával gyártott minőségi autók jelenthetik a jövőt. A teljes megújulás első termése a lombzöld színű, 12 LE-s teljesítményű Opel Laubfrosch volt. Ebben a konstrukcióban építették először egybe a sebességváltót a motorral. Az Opel Laubfrosch továbbgondolt változata lett a húszas évek zászlóvivője. A 88,5 km/h végsebességű, 45 LE-s modellnél a fékpedál már mind a négy pedálra hatást gyakorolt.
Az Opel második világháború előtti legsikeresebb időszaka a húszas évek végére tehető. Nagy feltűnést keltett az 1928-ban megjelent Opel Regent. A kívül-belül amerikai inspirációra született, zárt kocsiszekrényű, alacsony felépítésű autó akkor a legnagyobb különlegességnek számított egyedi, 110 LE-s teljesítményével és 120 km/h végsebességével. Ebben az évben hozott létre vegyes vállalatot az Opel az amerikai General Motorsszal.
A GM alapos piackutatás után döntötte el, hogy az Opel nyújtotta páratlan innovációs tehetség és szakértelem kiváló bázis lesz a számukra, míg az Opel elsősorban az üzlet gazdasági előnyeit tartotta szem előtt. A kölcsönös érdeklődés hatására létrejött minden idők egyik legelőnyösebb és legkonstruktívabb vállalati fúziója. Ezután közös amerikai-német fejlesztési programot indítottak útjára. Ennek eredménye például a 2,5-3 tonnás Opel Blitz teherautó.

A RAK-kaland

05Még 1927-ben történt, hogy Max Valier, az osztrák rakéta- és űrhajózás-kutató megkereste Fritz von Opelt, hogy anyagilag járuljon hozzá egy rakéta-meghajtású autó megépítéséhez. 1928. március 11-én összerakták a tesztautót, amelynél a rakéták egy egyszerű, hétköznapi modell alvázára kerültek.
Így a jármű csak egy gyalogos tempójával tudott haladni. A kissé csalódott rakétakutatók egy óra alatt nagyobb teljesítménnyel bíró rakétákkal szerelték fel az autót, amely ennek köszönhetően immár 72 km/h sebességre gyorsult fel.
1928. április 10-én az Opel autó által produkált 97 km/h végsebesség ámulatba ejtette a nézőközönséget, és a másnapi újságok híradásai kiváló reklámnak bizonyultak a vállalat számára. Az 1928. május 23-i bemutatón egy teljesen új, RAK 2 nevű konstrukció jelent meg, volánjánál maga Fritz von Opel ült. A gyártulajdonosnak sikerült 209-233 km/h sebességet produkálnia a 24 darab rakétával, amelyek egyébként egy háromemeletes ház felrobbantásához is elegendőek lettek volna.

A harmincas évek

061932-ben az Opel korábbi modelljeinek változataival jelentkezett. Felújította az1928-as Regent modellt, formáival új divatirányzatot honosítva meg a harmincas évekre: tágasabb belső tér, modernebb, hajlított formákat felvonultató karosszéria, beépített pótkerék, ütközők jelezték a vásárlók új igényeit.
A harmincas évek hitleri Németországában egyébként a "népautó" gondolata állt a középpontban. Az ötletet a legtöbb autógyártó üzleti kihívásnak vette, és az Opel-GM válasza sem maradt el: 1935-re megalkották Olympia névre hallgató népautójukat, mely minden tekintetben megfelelt az elvárásoknak. Kétajtós szedán és visszahajtható vászontetős kabrió formában árulták. Minden idők legolcsóbb népautója azonban mégsem ez lett, hanem a P4-es modell.
A siker csúcspontját az első Opel Kadett megépítése jelentette, amely a harmincas évek legnépszerűbb autójává vált. A mérnökök óriási erőfeszítéseket tettek a biztonságosabb alváz, illetve karosszéria kifejlesztésére, a motorokkal végzett kísérletek eredményeképpen megszületett az Opel történetének első felül szelepelt motorja.
08Két kiemelkedő csúcsmodell, a közvetlenül a háború előtt bemutatott Admiral és Kapitän összegezte a fejlesztések eredményeit s a mérnöki leleményeket. Az 1937-ben útjára bocsátott Admiral meglepően új stílussal rendelkezett; 75 lóerős motorjával, 130 km/h-s végsebességével, háromsebességes váltójával, másfél tonna tömegével leginkább a korabeli Chevrolethez hasonlították.
Hatalmas újítási program, vadonatúj modellek, tekintélyes piaci részesedés és exportarány jellemezte az Opel-GM tevékenységét a harmincas években. A német politikai vezetés azonban nagy reményeket fűzött az ipari konszern államosításához, és a gyárak hadiüzemmé alakítását szorgalmazták. Miután a GM ellenállása ez ügyben hiábavalónak bizonyult, hivatalosan is megszakadtak az amerikai--német kapcsolatok. A személygépkocsi-gyártás teljes egészében leállt, és a háborús keresletnek megfelelően Opel Blitz teherautók sokasága gördült le a futószalagokról -- ezúttal Daimler-Benz licenc alapján.
Az innovációs kedv a háború alatt sem halt ki az Opel mérnökeiből. Ekkor fejlesztették ki az egyik legsokoldalúbb német hadijárművet, a tank és motorkerékpár tulajdonságait egyaránt hordozó Kettenkradot is. A tankelhárító és csapatszállító járművet a hajdani Opel népautó, az Olympia 1488 cm3-es, négyhengeres motorja hajtotta.
A háború előrehaladtával a léghűtéses motorokra támadt inkább igény. Egyedülálló megoldásként levegő-olaj hűtésnek nevezett módszert dolgoztak ki az Opel mérnökei az Opel Blitz 72 LE-s motorjához.
A szövetséges hatalmak nem nézték jó szemmel a konstruktív, ámde mégiscsak ellenséges fejlesztéssorozatot, és 1944 augusztusától bombázni kezdték az Opel gyárakat. Ennek következtében majdnem teljesen megsemmisült a rüsselsheimi üzem.

A háború után

07A GM elkötelezettségének és a munkások lojalitásának volt köszönhető az a csoda, hogy a háborús pusztulás után a rüsselsheimi gyárban ismét megindult a munka. Bár a General Motors könyvelésében az Opel ekkor pontosan egy dollárt ért, mégis támogatták partnerüket. Segélycsomagokkal próbáltak enyhíteni a nehéz körülményeken, a munka újraindulása érdekében pedig javításra szoruló járműveket küldtek. Mivel a német újjáépítéshez elsősorban teherautókra volt szükség, az Opel 1,5 tonnás, 2,5 literes motorral felszerelt Blitz teherautókat kezdett gyártani 1946 nyarától.
A következő lépést a személygépkocsi-gyártás felélesztése jelentette. Ehhez persze még meg kellett küzdeni néhány nagyobb nehézséggel. A szovjet csapatok ugyanis a romokban heverő rüsselsheimi autógyárat felügyelő amerikai szövetségeseiktől megszerezték az első Kadett tervrajzait. Kárpótlás címén még a brandenburgi Blitz-részleget is leszerelték 1946. június 14-én, majd 56 vagonba csomagolva kiszállították Moszkvába. Alig egy évvel később a modell megjelent Moszkva utcáin -- Moszkvics 400 néven. Hamarosan nyugatra is exportálták, mondván, Németországból úgyis könnyen szerezhető hozzá alkatrész.
A háború utáni időszak korlátozott lehetőségeit figyelembe véve a 1,5 liter űrtartalmú, négyhengeres Olympiát hozta vissza elsőként az Opel. Ezt követte 1948-ban a hathengeres, 2,5 literes Kapitän.
Ekkoriban sikerült a GM-nek a hadiipar fennhatósága alá vont Opel gyárat visszavásárolnia a német államtól. Ez egyrészt megoldotta az üzem pénzügyi gondjait, másrészt megszüntette az időközben bekövetkezett technikai lemaradást is. Így 1951-ben, a háború utáni első autókiállításon, a gyors fejlesztési program jóvoltából már a teljes egészében megújult külsejű Olympia és Kapitän modellek mutatkozhattak be. Mindezek ellenére a háború utáni autóipar csak lassan tért magához. Az Opel élére is csupán 1953-ban került egy olyan ügyvezető, aki új stílusirányzatot próbált meghonosítani Európában. Edward Zdunek tevékenysége és elképzelései egyértelműen meghatározták az Opel felfutásának nagy évtizedét.
Lassanként újra beindult az üzlet az ötvenes évek elején. Az amerikai stílus is kezdett beszivárogni Európába, ennek ékes bizonyítéka az 1953-as, már ötsebességes Kapitän. A gazdaságos családi autóban a széles, krómozott lökhárítók, a középen fogazott hűtőrács, a tágas belső tér már a komótos polgári élet szükségleteit tükrözték.
Az erősödő konkurencia és az igényesebb vásárlóközönség hatására az Opel új típust fejlesztett ki. A kétajtós Opel Rekord hamar megnyerte a közönség tetszését. Nyílt titoknak számított, hogy a négyhengeresek családjában az Olympia utódjának szánják, ám némi fondorlattal a Chevrolet európai testvérmodelljét is szerették volna megvalósítani benne. Nemsokára megjelent 1,7 literes, négyajtós változata, és az olcsóbb, 1,2-es modell is.
Az angol "car" és "van" szavak összeolvasztásával nyerték a Caravan kifejezést, amely a kombiautókat jelölte. Az Opel Rekordnál is a Caravan változat hozta meg az átütő sikert a cég számára.

Európai ízléssel

10Az amerikaias szélsőségeket elkerülve a hatvanas évek elején az Opel újra megpróbálta ötvözni jól bevált tradícióit a széles körű technikai tapasztalatokkal. Ez az 1962-ben újjászületett Kadettben öltött testet.
A tervezőket az a filozófia vezérelte, hogy megalkossák az alapvető európai igényeket kielégítő, megfizethetőségével népszerűvé tehető kisautót. Kizárólag e kétajtós modell gyártására épült fel a bochumi szerelőcsarnok. Egy évvel később megjelent a Kadett Caravan és a Kadett kupé, 1965-ben pedig megújult a karosszéria, és létrejött az első ötüléses modell. Ezt már újszerű műszerfal és lekerekített, masszív külső formák jellemezték.
Az Opel-fejlesztések másik iránya a sebesség fokozására összpontosított. 1964 jelentette azt a fordulópontot, amikor a kereskedelmi forgalomba bocsátott személygépkocsik elérték a bűvös, 200 km/h-s végsebességet. 1966-ban bemutatták az új karosszériájú Rekordot. Ez a modell hamarosan egy még frissebb széria, az 1967-es Opel Commodore alapja lett. A vadonatúj Commodore a sportos igényeket és az erős, megbízható autó koncepcióját egyesítette. A debütáló 115 LE-s modell tulajdonságait továbbfejlesztve megalkották a 130 LE-s, GS változatot, majd ezt tökéletesítették a Bosch-féle elektronikus üzemanyag-befecskendezés bevezetésével, így létrejött a 150 LE-s, 190 km/h végsebességű GS/E modell. Megszületett a Rekord csúcsmodellje, a Sprint is.

Tipikusan Opel

09A fejlődés másik vonulata -- amely elsősorban a hetvenes években hozta meg gyümölcsét -- a közepes árfekvésű piacot célozta meg. 1970 is újdonságok bemutatásával kezdődött. Megszületett a kiváló teljesítményű, kedvezőbb úttartási tulajdonságokat felmutató Opel Manta, majd a Rekord D változata.
Ez a gépkocsi főleg szokatlan, csupa üveg stílusával hökkentette meg az autósvilágot, majd lett az első szériagyártású Opel dízel bázisa. Egy másik nagyszabású projektsorozat a GM "világautó" elvét körvonalazta. A takarékosság elvét szem előtt tartva olyan autó gyártását képzelték el szerte a világon, amelynek karosszériája nagyjából mindenütt azonos, tehát felismerhetően Opel, de motorját a GM adja.
A koncepció első darabja 1973-ban gördült le a futószalagról. Ez a modern biztonsági követelményeket és a könnyű, ám erős autó követelményét ötvöző Kadett-C modell volt. A hetvenes évek teljesítménycentrikus fejlesztésének köszönhetően megépítették a Kadett GT/E modellt. Ez a változat tartotta a gyorsulási csúcsot, mert itt alkalmazták először az injektoros üzemanyag-befecskendezést.
A már befutott Kapitän modell és a régi Admiral mellett egy teljesen új konstrukció zárkózott fel a korszakot meghatározó ún. "három nagy" modell mellé 1972-ben: az elegáns Diplomat. A hamar híressé vált autó nemcsak simulékonyan ötvözte a hagyományos európai ízlés- és az amerikai formavilágot, de Chevrolet motorja segítségével hihetetlen idő alatt gyorsult fel.
Ugyanilyen rohamléptekkel folytak tovább az Ascona, a Manta és a Rekord fejlesztései. Az Ascona-B típusnál használták ki először a számítógépes tervezés adta lehetőségeket, s ezáltal nagyobb hangsúlyt fektethettek az apróbb részletek kidolgozására is.
A Rekord-E a Rekord tradícióit vitte tovább a felső középkategóriában, ötféle motor- és teljesítményváltozatban. Megemelt csomagtere, lekerekített formái nagymértékben hozzájárultak üzemanyag-takarékosságához. A családi autó és a nagy belső tér kihasználható funkcióját a Rekord Caravan töltötte be, a sportosabb modellek sora pedig a Commodore-C változattal egészült ki.
A régi Admiral és Diplomat modellek utódaként született a Senator és a Monza. A hetvenes évek autós szaklapjai nagyra értékelték technikai kifinomultságukat ("mestermunka vasba öntve"), a remek formatervezést, a funkcionális európai igények ésszerű megfogalmazását. Ezek közül is kiemelték a kényelem, a nagy csomagtér és a kis fogyasztás előnyeit.
1979-ben az elsőkerék-meghajtású Opelek előhírnökeként született meg a könnyedén kezelhető és gyors Kadett-D modellek sorozata, három alapkategóriában (Standard, Luxus, Berlina), 1,2 literes, illetve kétféle 1,3-as OHC motorral. A Kadett-D-ben testet öltött irányelvek nyitották meg az Opel legújabb fejezetét. Ilyen a tágas utas- és csomagtér, a biztonság, a kis fogyasztás, a csökkentett károsanyag-kibocsátás.
Az Ascona-C modell 1981-ben debütált, és egyértelműen a családi kocsi funkcióját kívánta betölteni; 1,6 literes OHC motor hajtotta.

A népszerűség tetőfokán

1982 szeptembere emlékezetes dátummá vált az Adam Opel AG történetében -- ekkor mutatták be a gazdaságos kompakt autót, a Corsát. A Corsa is az Opel sikermodelljei közé tartozott, akárcsak a Kadett és az Ascona. Mindhárom típus rendkívül kedvelt volt a piacon, a Kadett egy ideig a legkeresettebb autónak számított Nyugat-Németországban.
Amerikával ellentétben Európában erőteljesen megfogalmazódott az igény egy olyan autó kifejlesztésére, amely árában és méretében az alsó középkategóriához tartozik. Ugyanakkor kényelmes, elfér benne négy személy, kis fogyasztású, valamint felszereltségében és teljesítményében versenyre kel a nagyobb típusokkal is. A formatervezésnél a hagyományos Opel-megjelenést vették figyelembe.
A sportos Manta kupé 1983-ban jelent meg, elődjéhez képest csak kisebb változtatásokkal. Annál több új technológiai megoldást alkalmaztak a lényegesen átalakított Rekordnál, amely újra berobbant a piacra.
Az Opel új sztármodelljét, az Astrát 1991-re fejlesztették ki. Három karosszériatípussal ismerhette meg a nagyközönség, de változatos motorkínálata jóvoltából már kilencféle modell közül lehet választani. A 60 LE-s, 1,4-es Astra Classic is az alsó középkategória egyik legelérhetőbb árú gépkocsija. Az Astra Classic Family Plus alapkivitelben több extrát nyújt, és 1,6 literes, 16 szelepes, 100 LE-s Ecotec motor gondoskodik az autó nagyszerű menettulajdonságairól.
Az Asconát 1989-ben váltotta fel az Opel Vectra, amely Európa legsikeresebb középkategóriás autójává nőtte ki magát. Már B változata is uralja a piacot, sőt 1999 áprilisának közepétől a Vectra C is elérhető lesz. A Vectra lenyűgözően szép, dinamikus és letisztult formái miatt rendkívül keresett a magas pozícióban lévők és a nagycsaládosok körében. Kifinomult technikai megoldásai számos világújdonságot tartalmaznak. Ötféle benzinmotoros és kétféle, hengerenként négyszelepes dízelmotoros változata van forgalomban.
Az Opel Omegát a tekintély és elegancia szinonimájaként tartják számon. A felső középkategória sikeres és keresett márkája volt, akárcsak továbbfejlesztett változata, az Omega-B. Ez a modell 1994-ben minden pontján megújult elődjéhez képest, majd három évvel később további, apróbb változtatásokat hajtottak végre az autón. Kétféle karosszériával, háromféle benzines és egy turbódízel-erőforrással gyártják. Az Omega családban külön osztályt képvisel az Omega MV6-os, amely kivitelét és felszereltségét tekintve már a nagy luxuskategóriába tartozik. A 3 literes, V6-os, 4 szelepes motorral (210 LE) ellátott, Sedan és Caravan karosszériaváltozatú modellben alapfelszerelésként szinte benne van minden, ami napjaink autójában csak lehetséges.
Az Opel Sintra 1996 végén került forgalomba, és az egyterű autót akár nyolc üléssel is felszerelhető tágas belső tér jellemzi. Nagy mérete ellenére is olyan könnyen vezethető és kezelhető, mint egy személyautó. A rendkívül kompakt egyterű limuzin az Opel és a GM közös fejlesztésének eredménye. Az Opel Sintra kétféle felszereltséggel és motorváltozattal került a vásárlók elé. A GLS motorja 2,2 literes, 4 hengeres, 141 LE-s, a CD luxuskivitelé 3 literes, V6-os, 201 LE-s. Mindkét hajtómű a nagy forgatónyomatékú, hengerenként négyszelepes Ecotec gyártási sorozathoz tartozik.
Az Opel Tigrának nem volt nehéz meghódítania a sportautók rajongóit.
Fiatalos megjelenésével az ifjúság valódi kedvencévé vált. Körkörös biztonsági elemekkel szerelték fel a gyártók. Erejét 1,4 literes, 90 LE-s, illetve 1,6 literes, 106 LE-s, 4 hengeres, 16 szelepes Ecotec motorok adják.

Csúcsmodellek

1997 tavaszára a Corsán számos újítást hajtottak végre. Karosszériáját és futóműveit tovább erősítették, mi több, vonzó optikai elemeket is kapott. Egyes kiviteleiben már 1 literes, 3 hengeres, 12 szelepes Ecotec benzinmotort találunk. A Corsa palettáján megtalálható a három- és ötajtós karosszéria, s ötféle komfortfokozattal árusítják. Motorkínálatában ötféle benzines, egy dízel- és egy turbódízel-erőforrás van. A legerősebb a Corsa GSi motorházában "dolgozik": az 1,6 literes, 16 szelepes, 106 LE-s Ecotec motor.
Az új Opel Astra kifejlesztésén több szakember és hosszabb ideig dolgozott, mint bármelyik más autón az Opel évszázados történetében. Munkájukat a világ leggyorsabb és legfejlettebb számítógépes háttere s a legmodernebb gyártási eljárások segítették. Az új Astra piaci megjelenésével párhuzamosan egészül ki az Ecotec motorcsalád is, mely a tesztek során a legjobb fogyasztási eredményeket érte el, s emellett károsanyag-kibocsátása a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Az Ecotec motorgeneráció vadonatúj tagjai az 1,2 literes, 16 szelepes és az 1,8 literes, szintén 16 szelepes benzinmotorok.
Beszerezhető az új Astra a már ismert 1,4 literes, 90 LE-s Ecotec benzinmotorral és az 1,6 literes, 75 LE-s benzinmotorral is. A 100 LE teljesítményű, 1,6 literes, 16V Ecotec benzinmotor a továbbfejlesztéseknek köszönhetően most még nagyobb kényelmet kínál, akárcsak a 136 LE-s, közvetlen befecskendezésű, 2 literes, 16V Ecotec benzines. A jól bevált 68 LE teljesítményű, 1.7 TD turbódízelmotor új technológiai megoldásokat is tartalmaz az Astrában.
A választék utolsó darabja az új, 82 LE teljesítményű, 2.0 DI 16V Ecotec dízelmotor, amelyet eddig csak a Vectránál alkalmaztak a gyártók. A 2.0 DI 16V motor kategóriájában ez az egyetlen olyan dízelmotor, amelynek valamennyi funkcióját elektronika vezérli. Az új Astra meggyőző bizonyítékokkal szolgál a tekintetben is, hogy az Opelnél valóban nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra.
Ennek új eszközei a biztonsági utascella és az oldalsó ütközésvédelem. Szériafelszerelés lett a vezető- és utasoldali légzsák, valamint az egyedülálló pedálkioldó-rendszer, amely egyébként Opel-szabadalom. Az első felfüggesztés geometriáját a Vectra és az Omega típusokhoz hasonlóan a DSA elv szerint alakították ki.
Az Opel Omega számos műszaki újítással, jelentősen megnövelt biztonsággal és sok új felszereléssel indult neki az 1997-es modellévnek. Legérdekesebb újdonsága a 100 LE teljesítményű, 2 literes, közvetlen befecskendezésű, hengerenként 4 szelepes turbódízelmotor. Az új Omega egyik műszaki csúcspontja a Xenon fényszórórendszer. Fokozott biztonsági rendszerét az üléstámlában is elhelyezett légzsákok egészítik ki.
Az offroad kategóriában az Opel a Fronterával képviselteti magát. Ez a modell is kisebb-nagyobb átalakításokon ment keresztül 1998-ban. Az új Frontera erőforrása a 2,2 literes, hengerenként 4 szelepes, benzines Ecotec motor, a csúcs pedig az új fejlesztésű, a Frontera Limited kiviteléhez tartozó 3,2 literes, 24 szelepes V6-os, 205 LE teljesítménnyel.
A dízelterepjáró-tulajdonosokat az új, két ellenirányban forgó, kiegyensúlyozó tengellyel dolgozó, 2,2 literes, 16 szelepes, közvetlen befecskendezésű Ecotec dízel szolgálja, mely 115 LE-s teljesítményt produkál. A stabilitás- és ütközésvédelem érdekében az Opel megerősítette a Frontera karosszériastruktúráját is, de mindezek mellett az offroader megőrizte az előd klasszikus vonalait és masszív karakterét. A komfort fokozásának céljából a belső zajszint 50%-ra csökkent; mindez az új motor, az optimalizált ajtótömítések, a továbbfejlesztett zajcsillapítások és az áramvonalasabb karosszéria együttes érdeme.

Napjainkban - Határtalanul

Az 1999-es genfi autószalonon az Opel a kedvelt modellek mellett sok érdekességgel is képviseltette magát. A Speedster és Concept A tanulmánymodellek rendkívül látványosak, ezenkívül a belső tér és a motor is a legmodernebb fejlesztések eredményeit tükrözik.
Ami pedig az új modellek magyarországi megjelenését illeti, az évezred utolsó évében megcsodálhatjuk az új Opel Vectrát, az előd C változatát, majd júniusban az új egyterűt, az Opel Zafirát, végül 1999 őszén az ismét megújított Opel Omegát.
Az Opel Vectra áprilisban új arccal és számos technikai, biztonsági, kényelmi újítással mutatkozik be. A középkategória éllovasa minden bizonnyal megtartja, sőt megerősíti pozícióját, hiszen áprilistól még gazdagabb alapfelszereltséggel, az Astrában már alkalmazott és bevált műszaki megoldásokkal, megerősített biztonsági rendszerrel és továbbra is elérhető, kedvező áron kapható a márkakereskedésekben.
Az Opel Caravan modelljei évtizedeken keresztül sikeresen bizonyították, hogy a lenyűgöző formatervezés, a kényelem, valamint a nagyfokú variálhatóság és célszerűség nem feltétlenül ellentétes fogalmak. A kompakt Zafira egyterű is ezt a hagyományt folytatja, következetesen tovább bővítve az Opel családi és szabadidő-autók széles palettáját. Intelligens ülésrendszerének köszönhetően pillanatok alatt átalakítható hétüléses autóból 1700 literes rakterű, kétszemélyes járművé. Bár például a magyar piacon csak júniustól lesz kapható, a mérnökök már a továbbfejlesztésén dolgoznak: mégpedig egy alternatív erőforráson. A megalkotott prototípusban az Opel mérnökei az üzemanyagcella és az elektromos hajtás kombinációjával érték el, hogy az ilyen motorral felszerelt autó jóval környezetkímélőbb, mint bármilyen, belső égésű motorral hajtott jármű.

S hogy hol a határa a fejlesztéseknek? Ki tudja, talán nincs is...

Típusok


1935. Opel Olympia Az első nagy sorozatban előállított, önhordó karosszériájú Opel. Lökettérfogat: 1288 cm3, 24 LE végsebessége: 95 km/h.
  
1936. Az első Opel Kadett Lökettérfogat: 1073 cm3, 23 LE végsebessége: 98 km/h
  
1937. Két új modellt is piacra dobott ebben az évben az Opel. A Super Six 2473 cm3-es 55 LE motort kapott, mellyel 115 (!) km/h végsebességre volt képes. A másik modell a cég zászlóshajója volt az Admiral. 75 lovas 3626 cm3-es motor, 132 km/h órás csúcssebesség.
  
1938. A Super Six nem volt hosszú életű. '38-ban felváltotta az Opel Kapitän, mely elődje mortorjával már 126 km/h -ra volt képes. Ezútán 47-ig nem a háború miatt nem mutatott be új modellt a gyár.
  
  1947. A háború jelentős károkat okozott a gyárnak. Amit a bombázás nem tett tönkre, azt a szovjetek vitték magukkal jóvátétel címén. Nagy erőfesztítések árán ismét megkezdték az Olympia gyártását. Az elkobzott új Kadett terveiből kezdték a Szovjetunióban gyártani a Moszkvics 400-at.
  
1948. Megkezdik a hathengeres Kapitän gyártását is.
  
  1950. Új karosszériával megjelenik az Opel Olympia.
  
1953. Befejezik az Olympia gyártását. Az utód Rekord néven kerül forgalomba.
  
  1958. Bejelentik az Opel első tengerentúli export modelljét, az új Rekordot. Az is újdonságnak számított, hogy a gyár az autót többféle kivitleben készítette.
  
1962. Új gyár Bochumban! Az új Opel Kadett színrelépése. A reklám szlogen : "Egy új autó egy új gyárból". A Rekord és a Kapitän modellek megújulnak.
  
1964. Megjelenik az Opel Diplomat Az anyacég révén (GM) először kerül nem saját fejlesztésű motor egy Opel-be. A Diplomatot nyolchengeres Chevrolet V-motorral gyártották. Még ebben az ében debütál a kupé változat is, mely ,már 204 km / órás csúcssebességre volt képes.
  
1965. A legendás Opel GT kupé bemutatása.
  
1967. Opel Commodore. 2490-5358 cm3-es, hathengeres motorral gyártották.
  
  1969. Az első benzinbefecskendezéses motorok megjelenése. Ilyen motorokkal szerelik a Kapitän, Admiral és Diplomat sorozatokat.
  
1970. Az Opel Ascona és az első Manták megjelenése.
  
1981. Az Ascona fronthajtást kap.
  
1978. Az Opel Senator és Monza 2784 cm3 hathengeres motorral.
  
1982. Opel Corsa. Az első típus 993 cm3-es 45 lóerős motort kapott.
  
1984. Opel Kadett E. A cég 1,5 milliárd márkát fordított a fejlesztésre. Forradalmi alakja kategóriájának legjobb légellenállású autójává tette. (Cw: 0,30)
  
1986. A használt autóként a mai napig kedvelt Opel Omega megjelenése. 1994-ig gyártották igen széles motor választékkal.
  
1988. Az első Vectar debütálása. 1.6, 1.8, 2.0 literes benzines és 1.7 literes diesel motorokkal készült, amelyekkel. 176, 182, 198, illetve 152 km/h-s végsebesség elérésére volt képes.
  
1989. A Mantát méltó követőjeként jeletn meg az új Calibra. Azonos hengerűrtartalmú motorokkal, de eltérő teljesítménnyel gyártották. (115, 150, illetve 136 lóerős) Létezett turbóval felszerelt összkerekes változata is, melynek végsebessége 245 km/h volt.
  
1991. A hazánkban is gyártott Astra megjelenése. 1.4 literes, 1.6 literes és 1.8 literes benzines, illetve 1.7 literes diesel és turbodiesel motorokkal gyártották 1995-ig.
  
1993. A kedvelt kisautó, a Corsa felfrissulése..
  
1997. Az Opel Sintra bevezetése. Bár praktikus jármű volt, nem ért el jelentős sikereket a kontinensen. Az USA-ban különböző GM márkanevek alatt került forgalomba.
  
1998. Jelentős év volt a cég életében. Az új Opel Astra bevezetésének. Számos kategóriájában újdonságnak számító technikai megoldással: dinamikus biztonsági futóműve (DSA) stabil úttartás és precíz kanyarvételt eredményez. Négy tárcsafék (elöl belső hűtésű) és az új elektronikus fékerő-elosztóval (EBD) felszerelt négycsatornás blokkolásgátló rendszer nyújtja a kívánt biztonságot. Az elktrohidraulikus kormányrendszer révén a kormányzás precizitása is nagy mértékben javult. A teljes körű, átgondolt biztonsági rendszer új mércét állított fel a középkategóriás autók között.
  
1999. Az Opel Zafira. A forradalmi megoldásnak számító flex7 rendszer révén egyszerre 7 is utazhattak a közékategóriás családi buszlimuzinban.
  
2000. Új Opel Corsa. Markánsabb megjelenésű karosszériájához biztonsági futómű, a kézi és az automata váltó előnyeit ötvöző "easytronic" sebességváltó, a szériafelszereltséghez tartozó sebességfüggő szervokormány párosul.
  
2000. A Calibra utódjaként megjelent az Opel Astra Coupe.
  
2000. Opel Speedster. Innovatív alumínium alváza és üvegszálas karosszériája mindössze 870 kg önsúlyú, áramvonalas markáns formája pedig cw=0,38 légellenállást eredményez. Futurisztikus formája nagy előrelépést jelent a látványtervezésben. Teljesítménye:147 lóerő, gyorsulása: 5,9 s 0-ról 100 km/h, végsebessége: 217 km/h.